Interferencia Teszt

1) Melyik nem interferenciajelenség?

a) színes szappanbuborékok

b) aszfalton látható színes olajfoltok

c) szivárvány

2) Mely hullámjelenségek jöhetnek létre az alábbiak közül a hanghullámok terjedése során? e?

a) Interferencia, visszaverődés, elhajlás, polarizáció.

b) Elhajlás, interferencia, törés, polarizáció.

c) Visszaverődés, törés, interferencia, polarizáció.

d) Visszaverődés, törés, interferencia, elhajlás.

3) 520 nm hullámhosszúságú fénynyalábok 1040 nm útkülönbséggel találkoznak. Mi lesz az interferencia eredménye?

a) erősítés

b) gyengítés

4) Megpendített gitárhúron létrejövő hullámok esetén az alaphang frekvenciája:

a)F= ^c⁄_4l

b) F= ^c⁄_2l

c) F= ^c⁄_l

d) F= ^3c⁄_4l

5) A gitáron a lefogott húr hosszát 3/2-szeresére növeljük. Hogyan változik a keltett alaphang frekvenciája?

a) Az alaphang frekvenciája 50%-kal nő.

b) Az alaphang frekvenciája 2/3-ára csökken.

c) Az alaphang frekvenciája 3/2-szeresére nő., egyállású

d) Az alaphang frekvenciája nem változik.

6) Hányszorosa egy adott zenecsőben (megfelelő hosszúságúra vágott vékony műanyag vagy fém csőben) megszólaltatott alaphang hullámhossza a második felharmonikus hullámhosszának?

a) 4

b) 2

c) 3

d) 1.5

7) Egy tálba helyezett üveghengert megtöltünk vízzel. A henger szabad vége fölé rezgő hangvillát tartunk, majd a hengert lassan egyre magasabbra emeljük. Így a víz egy része kifolyik és a vízoszlop felett levegőoszlop jelenik meg. A henger mozgatásával a hang felerősödését figyeljük. Azt tapasztaljuk, hogy az első felerősödést, akkor halljuk, amikor a levegőoszlop magassága 18 cm. Mekkora a levegőoszlopban ekkor kialakult állóhullám hullámhossza?

a) 18 cm

b) 36 cm

c) 72 cm

8. Melyik állítás hamis?

a) Rezgő lemezeken létrejövő állóhullámok figyelhetők meg a Chladni-féle porábrák kialakulásakor.

b) Állóhullámok akkor jönnek létre, ha azonos frekvenciájú és amplitúdójú, egymással szemben haladó hullámok találkoznak.

c) Állóhullámok esetén a maximális amplitúdóval rezegő helyeket duzzadóhelyeknek nevezzük.

d) Két szomszédos duzzadóhely távolsága Π, egy duzzadóhely és a szomszédos csomópont távolsága ^Π⁄₂

9) Melyik állítás hamis?

a) Az elhajlás jelensége a Huygens-Fresnel elvvel magyarázható.

b) A hullám annál jobban behatol az árnyéktérbe, minél szélesebb a rés.

c) Az elhajlás jelensége csak akkor észlelhető, ha a hullám hullámhossza és a rés szélessége összemérhető

d) Optikai rácsot monokromatikus fénnyel világítunk meg. Az elhajlási képben az erősítés olyan irányokban tapasztalható, amelyekre teljesül
∆𝑠 = 𝑑 ∙ 𝑠𝑖𝑛𝛼 = 𝑘 ∙ λ, ahol ∆𝑠 a találkozó hullámok útkülönbsége, d a rácsállandó, 𝛼 irányszög, λ a hullám hullámhossza, k ∈ 𝑍.

10) Az elhajlás jelenségét a fény hullámhosszának mérésére is használhatjuk. A fényforrás (lézer) elé, a fénysugarakra merőleges síkú, ismert rácsállandójú optikai rácsot helyezünk. Az ernyőn megjelenő, a középvonaltól azonos távolságra levő két pont távolságát, valamint a lézer és az ernyő távolságát lemérve a fény hullámhossza meghatározható. Mekkora annak a fénynek a hullámhossza, amelynek a fényforrástól 1 méterre elhelyezett ernyőn a középtől számított első erősítési helyeinek távolsága 19,4 cm? (A rácsállandó 0,006 mm.)

a) 676 nm

b) 1143 nm

c) 582 nm